Az építészeti világban egyre növekszik az érdeklődés a fenntartható és energiatakarékos megoldások iránt. A fapallós, könnyűszerkezetes házak egyike ennek a trendnek, és a megfelelő szigetelés itt kulcsfontosságú szerepet játszik. Hadd vessünk egy pillantást arra, hogyan teljesítenek ezek a modern épületek a hőtartás szempontjából, és hogyan állnak szemben a hagyományos téglaházakkal.
Az új, faszerkezetes házak előnye a könnyűsúlyú és természetes anyagok felhasználása, ami kiváló hőszigetelő tulajdonságokat eredményez. A fapallók és könnyűszerkezetes panelek közötti rések szigetelésére kifejlesztett modern anyagokkal, mint például a kőzetgyapot vagy cellulóz, ezek a házak kiváló hőtartó képességekkel rendelkeznek. A jól kivitelezett szigetelésnek köszönhetően ezek a házak hatékonyan tartják bent a meleget a téli hónapokban és megfelelő hűtést nyújtanak a nyári hőségben.
Népszerűek a könnyűszerkezetes házak
Míg az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már elérte a 80-90 százalékot a könnyűszerkezetes házak aránya, Magyarországon a frissen épülő otthonok mindössze 10-15 százalékát teszik ki ezek a konstrukciók. A költséghatékony kivitelezés miatt azonban várható, hogy ez az arány a jövőben növekedni fog itthon is. Ez új kihívások elé állítja az építőipart, különösen a hőszigetelés terén. Jelenleg még nincs olyan könnyűszerkezetes megoldás, amely versenyre kelhetne a hagyományos téglával, így a szakembereknek további fejlesztésekre lesz szükségük ahhoz, hogy lépést tartva az új trendekkel, hatékonyan szigetelő és fenntartható könnyűszerkezetes házakat hozzanak létre.
Ahogy köztudott, hazánkban jelenleg a homlokzati falaknak a hőtechnikai előírásoknak megfelelően legalább 0,24 W/m2K U-értékkel, azaz hőátbocsáti tényezővel kell rendelkezniük, és ez az érték 2020-tól 0,22 W/m2K-ra emelkedik. Ezen érték elérése utólagos hőszigetelés nélkül ma már csak néhány építőanyagnak sikerül, így például az okostégláknak, bár azok ára igen magas. A normál lyukacsos téglák között azonban találhatunk elfogadható áron olyan típusokat is, amelyek 0,24–0,30 közötti W/m2K U-értékkel rendelkeznek.
Ez a tényező számos könnyűszerkezetes anyag esetében versenyképtelenné teszi azokat, hiszen még a legjobb burkolatok is jóval 1 W/m2K érték felett vannak. Ezt figyelembe véve, a könnyűszerkezetes alapanyagok soha nem versenyezhetnek meg ezen értékkel, különösen, ha összehasonlítjuk őket a normál lyukacsos téglákkal, amelyek szintén magas hőszigetelő képességgel rendelkeznek. Ezért a korszerű, hatékony hőszigetelés érdekében mindig szükséges lehet a könnyűszerkezetes falak utólagos szigetelése.
Milyen anyagból készül a szigetelés?
A könnyűszerkezetes épületek szigetelése során számos kiváló minőségű szigetelő anyag áll rendelkezésre. Az egyik elterjedt választás a kőzetgyapot, mely könnyű, tűzálló és kiváló hőszigetelő képességekkel rendelkezik. A cellulóz szintén népszerű, környezetbarát opció, amelyet újrahasznosított papírból készítenek. Az EPS (expanded polystyrene) hab és az XPS (extruded polystyrene) hab is gyakran alkalmazott anyagok, amelyek könnyűszerkezetes házakban hatékonyan szigetelnek, és ellenállnak a nedvességnek és penésznek. Emellett a poliuretán hab kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal bír, és rugalmasan alkalmazható az épületszerkezet különböző részein. A szigetelő anyagok sokfélesége lehetővé teszi, hogy az építtetők és tervezők a projekt egyedi igényeire szabják a megfelelő hőszigetelési megoldást a könnyűszerkezetes épületeknél.
A szigetelés vastagsága természetesen meghatározó
Mindenkinek ismerős, hogy a modern téglaházak esetében általában 10-15 centiméter vastag EPS hungarocell lapokat alkalmaznak utólagos hőszigetelésként, függetlenül az U-értéktől. Tapasztalatok szerint ennél vastagabb réteg már csak minimális mértékben javítja a falak hőszigetelő tulajdonságait. Ez a hipotézis nagyjából igaz a könnyűszerkezetes épületekre és falak esetére is, így a 15 centiméter vastagságú EPS lapok elegendőek lehetnek a megfelelő hőszigetelés eléréséhez.
Bár a könnyűszerkezetes falak sosem érik el a téglaházakhoz hasonló hőszigetelési teljesítményt, a 15 centiméter vastagságú külső burkolattal sem lehet jelentősen javítani rajtuk. A könnyűszerkezetes falaktól nem várhatunk csodát, de szigetelt formában így is kényelmes környezetet biztosíthatnak az ott élőknek.
A kérdésre, hogy melyik könnyebb a hőszigetelés szempontjából, a tégla vagy a könnyűszerkezetes homlokzat, egyszerűen válaszolható: mindkét felületen hatékonyan lehet dolgozni, az EPS lapok ugyanúgy alkalmazhatók és mutatnak mindkét esetben. Az egyetlen különbség a rögzítő dűbelek alkalmazásában mutatkozik, a könnyűszerkezetek esetében ezeket más módon kell felhelyezni. Így tehát nemcsak mindkét épülettípuson ugyanolyan hatásos lesz a hőszigetelés, hanem a telepítésük sem okoz különösebb kihívást.
