Az újabb korban egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatos szemlélet, mely nem csupán a tudatos vásárlás és étkezés terén jelenik meg, hanem az építészetben is. Az építkezési gyakorlatban ma már több környezettudatos megközelítés létezik, melyek segítségével kevesebb terhet rónk a környezetre. Az ökoház fogalmát még nem határozták meg egyértelműen, ellentétben a passzív házak esetével, melyekre szigorú minősítési szabályok vonatkoznak.
Az ökoházak építésénél elsősorban természetes alapanyagokat alkalmaznak, mint például fa, vályog vagy agyag. Emellett hangsúlyt fektetnek a kézi munkára és az emberi erőforrásokra. Az ökoházak fő célja az, hogy környezetbarátak legyenek és könnyen fenntarthatóak.
Érdekesség, hogy az ökoházak közé sorolhatók az acél könnyűszerkezetes házak is. Bár az acél nem természetes alapanyag, rendkívül hatékony teherhordó szerkezetet biztosít, és sokkal könnyebb, mint például a tégla vagy a fa. Ezáltal az acél használata energiatakarékos megoldást jelent mind a szállítás, mind az előállítás szempontjából.
Miben különbözik az ökoház egy passzív- vagy egy aktív háztól?
A passzív házakat a darmstadti Passive House Institute (PHI) által kidolgozott szigorú minősítési rendszer alapján értékelik. Az 1996-ban alapított kutatóintézet fontos szerepet játszott a passzívház koncepciójának kidolgozásában, és ma is vezető szerepet tölt be az energiahatékony épületek tervezésének, kivitelezésének és minőségellenőrzésének terén. A passzív házaknak meg kell felelniük számos követelménynek, melyek közé tartozik a minimális térfűtési energiaigény, az összes háztartási energia maximális határértéke, a légtömörség ellenőrzése és a hőkomfort biztosítása. A passzív házak tervezése és ellenőrzése a Passive House Planning Package (PHPP) által történik, melynek alapelvei közé tartozik a hőhídmentes kialakítás, kiváló ablakok, hővisszanyerős szellőzés, minőségi szigetelés és légmentes konstrukció.
A passzív házak fő célja az, hogy minimálisra csökkentsék vagy teljesen kizárják a fűtési technológiák használatát. Amennyiben mégis szükséges, megújuló energiaforrásokat alkalmaznak. Az aktív házak elnevezése némi félrevezetésre ad okot, mivel az „aktív” jelző arra utal, hogy a ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Azonban a megvalósítás során kiemelt szerepet kapnak a korszerű megújuló energiatechnológiák, amelyek jelenleg még költségesek lehetnek, és megtérülésük nehéz előre kiszámítható. A napenergia egyre elterjedtebb, de például a hőszivattyúk esetében még nem egyértelmű a megtérülés.
Az ökoház előnyei
Az ökoházak fejlesztése azért történik, hogy a természet adta lehetőségeket a legteljesebb mértékben kihasználjuk, így szinte kizárólag előnyökkel járnak. A mai ökoházak külsejükben és megjelenésükben ugyanolyan modern és otthonos, mint a hagyományos téglából épült társaik. A legnagyobb előnyük az energiatakarékosság, mely révén csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, és anyagilag is előnyösebb megoldást kínálunk magunknak.
Az épületek legnagyobb környezetszennyező eleme a fűtés és hűtés. A tudatos építkezéskor a környezetbarát megoldások választása nemcsak egyszerűsíti a kivitelezést, de hosszú távon anyagi megtérülést is eredményez, miközben óvjuk környezetünket.
Az ökoház hátrányai
Bár manapság a megújuló energiaforrások még mindig költségesek és nem mindenki számára elérhetők, egyre növekszik a nemzetközi és nemzeti szintű támogatás ezeknek a technológiáknak a fejlesztésére és beépítésére, különösen az új épületek esetében. Ennek köszönhetően ma már sokkal többen tudják igénybe venni például a napelemes technológiák előnyeit.
Fontos azonban számításba venni, hogy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiák esetében szükséges lehet a technológiai fejlesztéseknek és a karbantartásnak. Ez idővel további költségekkel járhat, hiszen 10-15 év múlva esetlegesen cserére szorulhatnak az eszközök. A jó hír az, hogy ebben az időszakban már a befektetésünk megtérülhet, és a továbbfejlesztett, hatékonyabb technológiák lényegesen olcsóbban elérhetővé válnak. Emiatt a jövőbeni fejleményekkel kapcsolatban még számos kérdés merül fel.
Mennyibe kerül egy ökoház?
Ezen kérdésre természetesen nehéz pontos választ adni, mivel számos tényező befolyásolja. A választás függ a területtől, az éghajlattól, az épület méretétől, az alkalmazott alapanyagoktól és a telepített megújuló energiaforrásoktól. Általánosságban elmondható, hogy az ökoházak kezdeti beruházási költsége magasabb lehet, mint a hagyományos épületeké, azonban manapság állami támogatások és pályázatok révén ez a különbség csökkenthető. Ennek eredményeként a kezdeti befektetés gyorsabban és könnyebben megtérülhet.
Mit várhatunk a jövőben az ökoházaktól?
Az Európai Bizottság számos javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikáját megfelelővé tegyék az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának legalább 55%-os csökkentésére. Ezen kívül a Bizottság létrehozott egy nyílt fórumot is, ahol az EU-tagok megoszthatják ötleteiket és terveiket az ökoházak építésével kapcsolatban.
Az Európai Zöld Megállapodás ösztönzi az összes EU-tagállamot, hogy 2030-ig elérjék ezt a célt. Ennek részeként 35 millió épületet szeretnének felújítani, ahol már a megújuló energiákat alkalmazzák, és legalább 160.000 új munkahelyet teremtenének az építőiparban. Emellett hangsúlyozza, hogy összhangban kell élnünk a természettel, és olyan otthonokat kell létrehozni, amelyek segítik az egészségesebb életmódot, környezetbarát megoldásokkal és fenntartható energiaforrásokkal.
Ezeket a célokat támogatja a New European Bauhaus, amely az Európai Zöld Megállapodás víziójával ötvözi, hogy kézzelfoghatóvá tegye a változásokat, amelyek javítják mindennapi életünket. A cél egy olyan új életstílus kialakítása, amely ötvözi a fenntarthatóságot a design-nal, kevesebb szén-dioxid kibocsátással, és amely mindenki számára megfizethetővé válik.
Kérdésed lenne? Fordulj a Builtex-hez bizalommal: info@builtex.hu
